Győri Cégkereső és Cégkatalógus – Cégek – Győr


Győr

Győr város A hozzávetőleg 130 ezer lakosú Győr megyei jogú város, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A magyar és az osztrák főváros között félúton levő város a győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja is egyben. Az egész Dunántúl második legnagyobb városa – ebben az országrészben csak Pécs nagyobb nála – de országos szinten is a hatodik legnépesebb település. Győrt szokás a találkozások városaként is emlegetni, ami kiváló elhelyezkedésére utal: a Budapestet Közép- és Nyugat-Európával összekötő útvonalak mentén fekszik. Remek közlekedési adottságainak is köszönhetően mind a mai napig töretlen a város fejlődése, Győr meghatározó gazdasági, kulturális és sportközpontja Magyarországnak. Győr nem csupán a találkozások, de a folyók városa is, hiszen a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál helyezkedik el.

A győri történelem egészen a római korig nyúlik vissza, amit jól mutat a város ókori latin elnevezése is (Arrabona). A rómaiak erődítményt emeltek itt Pannónia provincia védelmére, és a vár mellett polgárváros is kialakult. A Római Birodalom hanyatlását követően előbb a hunok, majd az avarok és a frankok szállták meg a vidéket. Már Szent-István királyunk is komoly szerepet szánt Győrnek az alakuló magyar államban, hiszen püspökséget hoztak létre és székesegyházat is emeltek itt. Amikor kialakította a vármegyerendszert, Győr megyeszékhelyi rangot kapott, és várispánja is lett. Kiváló fekvése miatt már ekkor a kereskedelem egy fontos gócpontjává vált a város, a tatárjárás után pedig országos jelentősége még inkább megnőtt.

Magyarország török megszállása alatt a győri vár a Bécset védő végvárak sorába lépett, emiatt több ostromot is el kellett szenvednie az itt élőknek. A törökök végleges kiverése után megkezdődött a többször feldúlt, leégett város korszerű újjáépítése, melynek eredménye ma is látható a csodaszép barokk belvárosban. A győri ipar és kereskedelem soha nem látott mértékben lendült fel, Mária Terézia Győrt a szabad királyi városok sorába emelte. A gazdasági fellendülésnek az 1848-as szabadságharc, majd az azt követő Habsburg abszolutista rendszer szabott gátat, a 19. század második felében lezajlott vasútépítés pedig megadta a kegyelemdöfést a főképp vízi úton zajló győri gabonakereskedelemnek.

Ezek a változások új irányba terelték a város fejlődését, külföldi tőkével létrehozott gyárak telepedtek meg, a fellendülő ipar átvette a hanyatló kereskedelem helyét. Győr az elmúlt században fokozatosan iparvárossá alakult, és az első világháborút követően a főváros után az ország második legjelentősebb ipari központja lett. A második világháborút követően a város népessége jelentős növekedésnek indult, ami a környékbeli településekről történő beköltözésnek volt köszönhető. A népesség duzzadásával párhuzamosan a város üzemei, gyárai megállíthatatlanul fejlődtek, Győr napjainkban a Dunántúl legjelentősebb ipari városa.

1950-ben átszervezték Magyarország közigazgatását, aminek következtében Győr egy korábbinál lényegesen nagyobb megye székhelyévé vált. A város jelentős szerepet játszott az 1956-os forradalomban is, ekkor a forradalom második fővárosának is nevezték. Az 50-es, 60-as években itt is – akárcsak az ország bármelyik nagyvárosában – elindult a lakótelepek építése. A kor építészete nem volt tekintettel a műemlékekre, sem a városképre, így ekkor sok oda nem illő, nem túl impozáns épületet emeltek Győrben. Ezért is volt jelentős a 80-as években elindított helyreállító program, melynek során a történelmi városrészt fokozatosan újjáépítették. Ennek eredményeképpen Győr megkapta az Európa Nostra-díjat, az Európai Unió műemlékvédelmi díját.

Győr városrészei

Belváros: Viszonylag kis része Győrnek, de itt található a turisztikai szempontból legjelentősebb városrész, az Óváros. Az igen hangulatos barokk városrészben csodálhatjuk meg Győr műemlékeinek zömét, és itt terül el a Káptalandomb, Győr legősibb szelete is a Püspökvárral és a Bazilikával.

Újváros: Ezt a városrészt a Rába folyó választja el a Belvárostól. A város vallási központja, zsinagóga, evangélikus, református, katolikus és ortodox templom is található itt. A Belváros után itt láthatjuk a legtöbb műemléket.

További városrészek: Ady-város, Gyárváros, Győr-Szabadhegy, Győrszentiván, Gyirmót, Jancsifalu, József-Attila lakótelep, Likócs, Marcalváros, Ménfőcsanak, Nádorváros, Nagybácsa, Pinnyéd, Révfalu, Sziget.

Győri nevezetességek:

  • Bazilika
  • Szent László-herma
  • Könnyező Szűzanya-kép
  • Püspökvár
  • Evangélikus öregtemplom
  • Református templom
  • Zsinagóga
  • Görög katolikus templom
  • Karmelita templom
  • Frigyláda-szobor
  • Városháza
  • Győri Nemzeti Színház